Ugrás a fő tartalomra

Elismert pedagógiai módszer

Több tudományos felmérés is feltárta, hogy  a természetközeli óvodai nevelésben részesülő gyermekek egészségesebbek az átlagnál, a mindennapos szabadban tartózkodás pedig segíti a gyermekek mozgáskoordinációs, durva és finom motorikai, valamint tapintási és egyéb érzékelési képességeinek fejlődését. Az iskolaérettség tekintetében sem mutatnak elmaradást a hagyományos óvodai nevelésben részesülő társaikhoz képest, sőt egyes kutatások éppen, hogy kedvezőbb eredményre jutnak. 


Ajánlott szakirodalmak

P. Grahn, F. Mårtensson, B. Lindblad, P. Nilsson, A. Ekman: Ute på dagis. Hur använder barn daghemsgården? Utformningen av daghems-gården och dess betydelse för lek, motorik och koncentrationsförmåga. In: Stad & Land. nr 145, 1997, Alnarp/Schweden.; 

Roland Gorges: Vernachlässigt der Waldkindergarten die Schulfähigkeit? In: KiTa aktuell. (Ausgabe Baden-Württemberg) 5/1999, ISSN 0943-0237, S. 113–117.

Roland Gorges: Waldkindergartenkinder im ersten Schuljahr. Eine empirische Untersuchung. In: Zeitschrift für Erlebnispädagogik. 7/8, Lüneburg 2002, ISSN 0933-565X, S. 10–18.

Peter Häfner: Natur- und Waldkindergärten in Deutschland – eine Alternative zum Regelkindergarten in der vorschulischen Erziehung. 2003, DNB 967124190 (Dissertation Universität Heidelberg 18. Oktober 2002, 203 Blätter mit graphischen Darstellungen, 30 cm

Norbert Huppertz: Handbuch Waldkindergarten. Konzeption. Methodik. Erfahrungen (= Element. Band 7). PAIS, Oberried bei Freiburg im Breisgau 1999, ISBN 3-931992-18-7.

Benefits of Nature for Children's Health (PDF), Children Youth and Environments Center for Research and Design, University of Colorado at Denver and Health Sciences Center, April 2007,

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A visegrádi országok összefogtak a természetközeli óvodai nevelésért

2020. február 27-én csütörtökön, Budapesten került megrendezésre az a záró esemény, melynek célja a természetközeli és erdei óvodák ügyének támogatása a visegrádi országokban. A Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott projekt keretében az első találkozóra 2018 novemberében került sor. A projekt vezetője a Cseh Erdei Óvodák Egyesülete, amely Csehországot képviseli a szakmai egyeztetéseken. A cél az, hogy a természetközeli nevelés általánosan elérhető és megfizethető legyen a gyermekek és szüleik számára a visegrádi régióban. A két éves projektidőszak alatt a partnerek rendszeresen találkoztak az aktuális kérdések megvitatására, annak érdekében, hogy tanulhassanak egymás gyakorlati tapasztalataiból, részt vegyenek a téma szakértői által tartott képzéseken, beleértve az érdekérvényesítési stratégiai tréningeket is. A találkozók tematikusan, a természetközeli óvodák működésének fő kérdéskörei mentén szerveződtek, mint pl. az élelmiszer-higiéniai előírások, a szabadtéri nevelési alap...

Nemzetközi működési gyakorlat

Jól láthatjuk, hogy a természetközeli óvodai működés ma már nemzetközileg igazolt, dokumentált több évtizedes tapasztalaton alapul, a legtöbb országban, például a mintegy 140 óvodával rendelkező Csehországban is, legálisan működhetnek, amit a hatályos jogrend lehetővé tesz, így nem akadályozza az általánosnál rugalmasabb működési formát, fedett helyszín kialakítást. A tipikus természetközeli óvodában jellemzően 3 és 6 év közötti gyermekek óvodai nevelése főként szabadban zajlik, az erdei óvodák létesítményei - melyek nem tekinthetők épületnek – főként csak időszakos tartózkodási helyként szolgálnak , pl. étkezés, vagy alvás idején. Az erdei óvodák is rendelkeznek nevelési programmal , melyben bemutatják a személyi feltételeket, az eszközöket, illetve a nevelés helyszínét. Az erdei óvodák létesítményeiben, vagy közvetlen közelében biztosítani kell higiéniai feltételeket, folyóvizet, illemhelyet és a helyiségek tisztán tartását a fertőzések megelőzése érdekében, valamint képesnek ke...

Visegrádi együttműködés a természetközeli óvodák szabályozásáért

Magyarországon a természetközeli óvodák működését a jelenlegi szabályozások még nem bátorítják, nem teszik lehetővé. A természetközeli óvodai működés szabályozásának hiánya ugyanakkor nem csak magyar sajátosság, hanem - a csehen kívül – az egész Visegrádi régió jellemzője. Az élő társadalmi igény és a nem megfelelő szabályozás vezetett oda, hogy a magyarországi Farm-alapú Nevelésért Egyesület összefogva Csehország, Szlovákia és Lengyelország erdei óvodákat képviselő egyesületeivel azon dolgozik, hogy megosszák a természetközeli óvodák működésével kapcsolatos pedagógiai és technikai jellegű tapasztalataikat, illetve elősegítsék a szabályos működéshez szükséges feltételek, jogi keretek kialakulását. A partnerek az együttműködés során foglalkoznak az épület, a higiéniai, élelmezési, főzési feltételekkel és a pedagógiai módszerekkel, beleértve a szabadban való mozgással kapcsolatos kockázatok kezelését is. A partnerek közti együttműködés a Visegrádi Alap támogatásával valósul meg.