Kezdeményezés a természetközeli óvodákért

Magyarországon a természetközeli óvodák működését a jelenlegi szabályozások még nem bátorítják, nem teszik lehetővé. A természetközeli óvodai működés szabályozásának hiánya ugyanakkor nem csak magyar sajátosság, hanem - a csehen kívül – az egész Visegrádi régió jellemzője. Az élő társadalmi igény és a nem megfelelő szabályozás vezetett oda, hogy a magyarországi Farm-alapú Nevelésért Egyesület összefogva Csehország, Szlovákia és Lengyelország erdei óvodákat képviselő egyesületeivel azon dolgozik, hogy megosszák a természetközeli óvodák működésével kapcsolatos pedagógiai és technikai jellegű tapasztalataikat, illetve elősegítsék a szabályos működéshez szükséges feltételek, jogi keretek kialakulását. A partnerek az együttműködés során foglalkoznak az épület, a higiéniai, élelmezési, főzési feltételekkel és a pedagógiai módszerekkel, beleértve a szabadban való mozgással kapcsolatos kockázatok kezelését is. A partnerek közti együttműködés a Visegrádi Alap támogatásával valósul meg.

Jól láthatjuk, hogy a természetközeli óvodai működés ma már nemzetközileg igazolt, dokumentált több évtizedes tapasztalaton alapul, a legtöbb országban, például a mintegy 140 óvodával rendelkező Csehországban is, legálisan működhetnek, amit a hatályos jogrend lehetővé tesz, így nem akadályozza az általánosnál rugalmasabb működési formát, fedett helyszín kialakítást. A tipikus természetközeli óvodában jellemzően 3 és 6 év közötti gyermekek óvodai nevelése főként szabadban zajlik, az erdei óvodák létesítményei - melyek nem tekinthetők épületnek – főként csak időszakos tartózkodási helyként szolgálnak , pl. étkezés, vagy alvás idején. Az erdei óvodák is rendelkeznek nevelési programmal , melyben bemutatják a személyi feltételeket, az eszközöket, illetve a nevelés helyszínét. Az erdei óvodák létesítményeiben, vagy közvetlen közelében biztosítani kell higiéniai feltételeket, folyóvizet, illemhelyet és a helyiségek tisztán tartását a fertőzések megelőzése érdekében, valamint képesnek ke...

Az elmúlt években, évtizedekben a természetközeli óvodák szerte európában, és az egész világon gyorsan terjednek, ami jól mutatja e működési forma iránti növekvő érdeklődést és kedvező tapasztalatokat. Európában az első ilyen óvodai kezdeményezés Dániában indult el még az 1950-es években, ezt követően főleg a skandináv országokban és Németországban váltak népszerűvé. Németország első „erdei óvodája” 1968-ban kezdte meg működését Wiesbadenben, de csak az 1990-es években kezdett el látványosan elterjedni az egész térségben. Az első államilag is elismert és támogatott természetközeli óvoda 1993. május 3-án indult el, azóta ezt a napot a természetközeli óvodák nemzetközi napjaként ünneplik szerte a világon. 2017 végén már több mint 1500 ilyen óvodát tartottak számon Németországban, 23-at Ausztriában és a skandináv térségben is rendkívül népszerűek, ahol a kisgyermekkori természetközeli lét hagyományosan igen népszerű. Az Egyesült Királyságban a természetközeli óvodákat tömörítő szervez...

Több tudományos felmérés is feltárta, hogy  a természetközeli óvodai nevelésben részesülő gyermekek egészségesebbek az átlagnál, a mindennapos szabadban tartózkodás pedig segíti a gyermekek mozgáskoordinációs, durva és finom motorikai, valamint tapintási és egyéb érzékelési képességeinek fejlődését. Az iskolaérettség tekintetében sem mutatnak elmaradást a hagyományos óvodai nevelésben részesülő társaikhoz képest, sőt egyes kutatások éppen, hogy kedvezőbb eredményre jutnak.  Ajánlott szakirodalmak P. Grahn, F. Mårtensson, B. Lindblad, P. Nilsson, A. Ekman: Ute på dagis. Hur använder barn daghemsgården? Utformningen av daghems-gården och dess betydelse för lek, motorik och koncentrationsförmåga. In: Stad & Land. nr 145, 1997, Alnarp/Schweden.;  Roland Gorges: Vernachlässigt der Waldkindergarten die Schulfähigkeit? In: KiTa aktuell. (Ausgabe Baden-Württemberg) 5/1999, ISSN 0943-0237, S. 113–117. Roland Gorges: Waldkindergartenkinder im ersten Schulja...

Magyarországon azon dolgozunk, hogy elterjedjen a természetközeli nevelés módszere , egyre több óvodában egyre több időt töltsenek a gyerekek természetes környezetben. Fontos, hogy M agyarországon is létrejöjjön az a jogszabályi környezet , amely bátorítja a természetközeli nevelés formáit, így lehetővé teszi, hogy a létesítmények akár üdülő övezetben, vagy külterületen is működhessenek. Ebben a munkában segítenek a széleskörű nemzetközi tapasztalatok, a Visegrádi országok gyakorlata és az általuk alkalmazott megoldások, valamint a jogszabályi környezet közös formálása. K eressük mindazon hazai szervezetekkel, közösségekkel az együttműködést, akiknek fontos a természetközeli óvodai nevelés széles körű elterjesztése . 2018 végétől elindult egy országos együttműködés Összefogás a természetközeli nevelésért néven, amelyben pedagógusok, szülők, és egyéb támogatók közösen keresik a hazai természetközeli nevelés lehetőségeit és osztják meg ilyen jellegű tapasztalataikat.  Rem...

Természet megszeretése A természetben való jelenlét lehetővé teszi a gyermekek számára a növény- és állatvilággal való természetes együttélést, a földdel való munkálkodást és lehetőséget ad a gyermekeknek a szabad mozgás gyakorlására , a természethez való kapcsolódás ra. Mindazon által korai gyermekkorban kell elkezdeni a természet megszerettetését, megismerését, a környezeti értékek tiszteletére való figyelemfelhívást . Gazdálkodás Ebben a korban a termőföldön való gazdálkodás, vagy az állatok gondozásának megismerése is mély nyomokat hagy a gyermekekben, akik a későbbiekben is szívesen gazdálkodnak majd pl. az iskolakertekben vagy felnőttként valamely gazdaságban. Szabad mozgás Az óvodások a szabad mozgás révén olyan mozgásmintákat sajátítanak el és erőre tesznek szert , mely a későbbiekben segíti a szabályozottabb sportági mozgáskultúrák elsajátítását is.  Integrált nevelés A természeti környezet különösen alkalmas az integrált nevelésre, a sé...

A természetközeli óvoda az óvodai nevelés egyik formája, amit hangsúlyosan a szabadban, természeti környezetben folytatnak. Függetlenül az időjárástól, a nevelők arra bátorítják a gyerekeket, hogy játsszanak, szabadon fedezzék fel és tapasztalják meg a természeti környezetet. A természetközeli óvoda sokféle néven ismert hazánkban és a nagyvilágban is. Angolul a forest kindergarten , német nyelvterületen inkább a Waldkindergarten vagy a Naturkindergarten kifejezésekkel illetik. Bár különböző megvalósulási formái vannak, közös jellemzőjük az élő természeti környezetben (pl. erdő, park, kert, tanya, udvar, stb) való tartós jelenlét , ami tudatos kilépést jelent napjaink mesterséges épített környezetéből. Ez a gyakorlatban időjárástól függetlenül valósulhat meg és szükség, illetve a napi ritmus szerint egy kis fedett épület biztosít menedéket.